A találkozás mindig öröm...látni az ismerős arcokat, akik mosolyogva
tekintenek vissza ránk, a cinkos mosolyokat, amelyekkel szavak nélkül is
felidézzük a nyári biciklis zarándoklat
örömteli pillanatait. Ennek a csendes örömnek a szellemében telt az a nagyböjti
lelkinap, amelyet a Ferences testvérek szerveztek Csíksomlyón 2011. április
2-án a már három alkalommal megszervezett nyári Ferences Biciklitúra
résztvevőinek, amelyre mintegy ötvenen
gyűltünk össze Székelyföld minden szegletéből. A reggel a mára
elengedhetetlenné vált bemelegítő játékokkal kezdődött, miután a testvérek
által választott „megnyílás Isten előtt” témát bontotta ki Timár Sándor Asztrik
OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója. Hogyan ismerhetjük fel az életünkben
az Isten tervét, hogyan hallhatjuk meg az Ő hangját ebben a rohanó, a külső
zajok által elborított világunkban? Isten képes cselekedni akkor is, ha mi nem
válaszolunk az Ő hangjára, képes formálni minket, alakítani az életünket akkor
is, ha mi rossz döntéseket hozunk? Számos választ kaptunk a feltett kérdésekre,
de mindannyiunkban ott maradtak a további kérdések, hogy “én személy szerint
hogyan válaszolok a Jóisten szeretetére?” Ezeket volt alkalmunk átbeszélni
kisebb csoportokban a Barátok feredője által nyújtott csendes környezetben, és
jó volt hallani, hogy más fiatalok is hasonló kérdésekkel küszködnek, és
megbizonyosodtunk, hogy igenis nagy
kihívás és nagy feladat megtalálni a helyünket, a Jóistennek tetsző
küldetésünket ebben a felbojdult világban, de az biztos, hogy érdemes, és ez az
egyetlen út, amelyet követhetünk.
És akkor válaszként érkezett a Klarissza Rend Csíksomlyói Ágacskájánál tett
látogatás. Mindannyiunkat megérintett a Klarissza nővérek csendes békéje, az a
felfoghatatlan nyugalom, ami belőlük áradt. És ez a béke önmagában
megválaszolta az Isten előtti megnyílással kapcsolatos kérdéseinket. A Jóistennek
csodálatos terve van mindannyiunk életére, van akit a szerzetesi életre hív el,
van akire családot bíz, de ha Neki szenteljük az életünket, az Ő akarta szerint
próbálunk élni, akkor megélhetjük azt a békét és szeretet, amit ez az rohanó
világ olyan sikeresen próbál elrabolni tőlünk.
Ezután bejártuk a Jézusunk keresztútját, együtt is újra átélhettük az
értünk hozott hatalmas áldozat állomásait, és az elmélkedéseken keresztül volt
alkalmunk átogondolni a saját hozzáállásunkat keresztjeinkhez, egymáshoz, az
Úrhoz.
A nap méltó befejezése volt a Mária
köszöntõ szentmise és az azt követõ gyertyás körmenet. A Szűzanya a legjobb
példa a Jóisten akarata előtti megnyilásra, az ő igene tette lehetővé számunkra
az életet. Ennek az igennek is köszönhetjük, hogy a Jézussal biciklizhetünk
nyaranta, hogy örülhetünk a gyönyörű környezetünknek, egymásnak.
Úgyhogy mindannyian feltöltõdve, jólesõ fáradtsággal tértünk haza, nagy
várakozással tekintve a július utolsó hétvégéjén sorra kerülő negyedik Ferences
Biciklis zarándoklatra. Dicsõség és hála a mi szeretõ Atyánknak ezért a
napért...is!:)
