Ter 22,1-19
Miután mindezek megtörténtek, Isten próbára tette Ábrahámot.
Megszólította őt: ,,Ábrahám!' Ő azt felelte: ,,Itt vagyok!' Isten akkor
azt mondta neki: ,,Vedd egyszülött fiadat, Izsákok, akit szeretsz, és
menj el a Mória földjére. Áldozd fel ott egészen elégő áldozatul az
egyik hegyen, amelyet majd mutatok neked!' Erre Ábrahám kora reggel
felkelt, megnyergelte szamarát, maga mellé vette két szolgáját és a
fiát, Izsákot, s miután fát hasogatott az egészen elégő áldozathoz,
elindult arra a helyre, amelyet Isten mondott neki. A harmadik napon,
amikor felemelte szemét, meglátta azt a helyet a távolban. Azt mondta
erre szolgáinak: ,,Várjatok itt a szamárral; én meg a gyermek elmegyünk
amoda, s miután imádkoztunk, visszatérünk hozzátok!' Vette tehát az
egészen elégő áldozathoz való való fát, feltette a fiára, Izsákra, ő
pedig a tüzet és a kardot vitte a kezében. Amint így ketten együtt
mentek, azt mondta Izsák az apjának, Ábrahámnak: ,,Apám!' Ő válaszolt:
,,Mit akarsz, fiam?' ,,Íme -- mondta a fiú --, itt a tűz meg a fa, de
hol van az egészen elégő áldozat?' Ábrahám azt felelte: ,,Fiam, Isten
majd gondoskodik magának egészen elégő áldozatról!' Így mentek ketten
együtt, míg végül eljutottak arra a helyre, amelyet Isten mutatott neki.
Ábrahám oltárt épített ott, elrendezte rajta a fát, s miután megkötözte
a fiát, Izsákot, feltette az oltárra, a farakásra. Aztán Ábrahám
kinyújtotta kezét, és megfogta a kardot, hogy feláldozza a fiát. De íme,
az Úr angyala kiáltott a mennyből, és azt mondta: ,,Ábrahám, Ábrahám!' Ő
azt felelte: ,,Itt vagyok!' Azt mondta erre neki: ,,Ne nyújtsd ki kezed
a gyermekre, és ne árts neki semmit! Most már tudom, hogy féled Istent,
s a kedvemért egyszülött fiadnak sem kegyelmeztél!' Erre Ábrahám
felemelte a szemét, s meglátott maga mögött egy kost, amely szarvánál
fogva fennakadt a bozótban. Elhozta, és a fia helyett azt áldozta fel
egészen elégő áldozatul. Annak a helynek ezért ezt a nevet adta: ,,Az Úr
gondoskodik!' Azért mondják mindmáig: ,,A hegyen majd gondoskodik az
Úr!' Majd másodszor is megszólította az Úr angyala Ábrahámot a mennyből,
és azt mondta: ,,Önmagamra esküszöm -- mondja az Úr --, hogy mivel ezt
megtetted, s a kedvemért egyszülött fiadnak sem kegyelmeztél,
megáldalak, és megsokasítom ivadékodat, mint az ég csillagait és mint a
tengerpart fövenyét: utódod birtokolni fogja ellenségeinek kapuit, és a
te utódodban nyer áldást a föld minden népe, mivel engedelmeskedtél
szavamnak!' Erre Ábrahám visszatért szolgáihoz, elindultak, és elmentek
együtt Beersebába; Ábrahám ezután Beersebában lakott.
engem az fogott meg tegnap, h. Ábrahám kora reggel ment s csinálta
nekem ha vmihez nincs kedvem húzom az időt amíg csak lehet
s Ábrahámnak nem lehetett túl nagy edve feláldozni a fiát
de korán reggel nekiállt.
olyan érdekes, annyit tanít a Jóisten egy-egy szón keresztül a Szentírásból
ilyenkor mindig azért imádkozok, h. adjon erőst a Jóisten, h. ne ragaszkodjak a világon senkihez jobban, mint hozza
ezért volt jó lecke a bringaellopás. mert túlságosan ragaszkodtam hozza, én is éreztem
s így kell tudni lemondani mindenről, ha a Jóisten kéri
és az a durva, h.ha szabadon meg tudod hozni ezt a döntést, akkor megáldja, és százszorosat kapsz helyette
de ha Ábrahám kezdett volna szabadkozni s bújkálni Izsákkal tuti elveszítette volna
durva nagyon.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu